Első csapás
Kora délután mindketten felkaptuk a melós ruhát, a vésőt és kalapácsot majd neki estünk a lakásnak. Három, négy óra munka után eszméletlen rombolást hajtottunk végre. Nem maradtak ajtók, ajtókeretek, parketta. Csak a színes falak és az atom biztosan odaragasztott kerámia padlólap az előszobában.
A vendégszobával kezdtünk. Ugyanis ebbe a szobába fogjuk gyűjteni a hulladékot és a végén innen hordjuk majd a konténerbe. Így nem kell rágörcsölnünk a "jajj már csak egy napig lehet itt a konténer jajjj mi lesz ha megbüntetnek, telepakolják jajj" témára. A vendégszoba 12 nm, ketten voltunk, maximum 6 perc volt felszedni és összepakolni a szalagparkettát.
A hálószobában már csak egyedül csináltam. Ez a szoba is 12 nm, maximum 10 perc volt felszedni és összepakolni.
A nappali nagyobb és mivel azt is egyedül csináltam az volt vagy 20 perc.
Bánatunkra, főleg a tüdőnkére, a hálószobában és a nappaliban antik (30 éves eredeti) szőnyegeket találtunk a parketta alatt. Ez porzott és elképesztően büdös volt.
Miközben én a parkettákat szedegettem Emberem egy vésővel és egy kalapáccsal kiműtötte az ajtókat. A wc-n egyelőre otthagytuk hiszen sokat járunk még ide melózni...